A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem tárt fel olyan piaci zavart a bankkártya-elfogadás piacán, amely versenyfelügyeleti eljárás megindítását alapozná meg, ám azonosított a versenyviszonyokat is érintő piaci problémákat - egyebek között ez szerepel abban a dokumentumban, amelyben a GVH a bankkártya-elfogadás piacán folytatott ágazati vizsgálatának eredményét teszi közzé, és javaslatokat is megfogalmaz.
Egyre népszerűbb az online vásárlás Magyarországon, ma már tízből kilencen rendelnek szívesen a netről, ám bizonyos szempontból ebben is különlegesek vagyunk. Az OTP Bank felmérése szerint a magyar internetezők szívesebben fizetik ki személyesen, készpénzben a megrendelt terméket. Az online fizetési megoldásokat egyelőre inkább a fiatalabbak preferálják, mégis ők tartják be legkevésbé az adatvédelmi óvintézkedéseket - olvasható az OTP közleményében.
A bankok után most a fizetési szolgáltatók is halasztást kérnek az európai szabályozóktól egy fontos, elsősorban az online fizetéseket érintő ügyben: azt indítványozzák, egységesen 18 hónappal halasszák el a PSD2-es erős ügyfélhitelesítési szabályozás életbe lépését, egyes szektoroknak pedig 36 hónapos haladékot adjanak. A bankok szerint az online fizetések negyede tűnhet el, ha nem kapnak haladékot a fizetési lánc szereplői. Magyarországon ezek szerint közel 300 milliárd forintnyi, több mint 200 millió darab kártyás fizetés válik végrehajthatatlanná.
Szépen dolgozza le korábbi hátrányát Magyarország az EU-s átlaghoz képest az elektronikus fizetések, a pénzforgalom területén, vagyis a készpénz elleni harcban. A bankkártyás bolti fizetésekben például már a középmezőnyhöz tartozunk, az átutalások aránya is közelít az EU-s átlaghoz, de a rezsiszámlákat még mindig készpénzzel egyenlítjük ki - derül ki az MNB friss Fizetési Rendszer Jelentéséből.
A PSD2-es szabályok egyes részeinek halasztását még az MNB is vizsgálja, az Európai Bankhatóság további útmutatására várnak, de úgy tűnik, hogy erősen benne van a levegőben, hogy nem is kis mértékű halasztást kapnak a pénzintézetek. Az MNB hamarosan dönt arról, mit is kezdhet a felügyelet Magyarországon ebben a kérdésben - hangzott el az MNB ma tartott sajtótájékoztatóján. Pár hónappal az indulás előtt derült ki az MNB számára: egyes bankok nem készülnek el az azonnali fizetéssel. A késlekedő bankok darabszára kevesebben voltak, de sok ügyféllel rendelkeznek. A riportok alapján év végén elindulhattak volna, de az év végi zárásokra való tekintettel március elejére helyezték át az indulást.
Az írástudók felelőssége abban is rejlik, hogy leírják, amit fontosnak tartanak és ami sok embert érint és érdekel. Még akkor is, ha az a vélemény nem tűnik trendinek. Az alábbi gondolataim kártyás szempontból vállaltan elfogultak, bizonyára vitákat is gerjesztenek, de vállalom, hogy én így látom az elektronikus fizetés jelenét és jövőjét.
Bár a bankkártyás fizetés és a csoportos beszedés továbbra is egyre népszerűbb a Magyarországon, egyes területeken gyengélkedik az elektronikus fizetések térnyerése. A kormány termináltelepítési programja ellenére kevesebb POS-terminál, kevesebb fizikai és online elfogadóhely volt Magyarországon, és emellett kisebb értékben utaltunk az idei utolsó negyedévben, mint egy évvel korábban. És még mindig 1,2-szer több készpénzt veszünk fel bankkártyákkal, mint amennyit elköltünk a velük.
A befizetések már csak alig fél százaléka érkezik készpénzben, a postai csekkes befizetések aránya pedig 2018-ban az előző évi 55%-ról 33%-ra mérséklődött. A banki átutalások aránya viszont átlépte a 66%-ot - derült ki az EOS Csoport kutatásából.
Megnégyszerezte nyereségét tavaly a Díjnet Zrt. A független e-számlakezelési platformot működtető cég 176 millió forint adózott eredményt ért el a 2017-es 45,6 millió forint után. A díjnetes felhasználók száma több mint tíz százalékkal nőtt, és tavaly már 30 szolgáltató háztartáshoz köthető számláit - közüzemi, telekommunikációs, biztosítási - lehetett befizetni a platformon keresztül. A társaság idén további bővülésre számít.
Mark Zuckerberg mestertervet szőtt, amellyel egy csapásra 2,4 milliárd ember mindennapjaiba nyúl bele: létrehozza a GlobalCoint, ami az elektronikus fizetés egy új, kriptopénzes alternatívája lesz. A lépéssel természetesen nem csak a Facebook-felhasználóknak kedveskedik, hanem komoly bevételi forrásra tehet szert. A bankok és kártyatársaságok lehetőséget is láthatnak benne, de ennél talán sokkal nagyobb veszélyt jelent nekik a Facebook terve, mely könnyen kifoszthatja a banki pénzforgalom képzeletbeli kincseskamráját.
Az OTP Bank lapunkkal közölte: a Bankszövetség azt javasolja az MNB-nek, az azonnali fizetési rendszer a kitűzött július elsejei induláskor csak pilot-üzemmódban induljon el, és maradjon is így mindaddig, míg "minden egyes rendszertag megbizonyosodik a saját rendszere biztonságos működését illetően". A Giro készen áll az indulásra, az MNB rövid válaszában annyit közölt, figyelik a piacot, a határidőt rendelet rögzíti, Matolcsy György jegybankelnök is ezt mondta el egy képviselői kérdésre. A többi nagybankot is megkérdeztük, hogy állnak a felkészüléssel, egyelőre nem tűnik drámainak a helyzet.
A Díjneten keresztül befizetett számlák összértéke 2018-ban először érte el az 50 milliárd forintot, ennek túlnyomó többsége bankkártyás tranzakció volt. Idén tovább bővül az elérhető szolgáltatások köre, és a számlafizetés mellett egyéb elektronikus fizetési lehetőségek is megjelennek a rendszerben - olvasható a díjnet közleményében.
Az MNB új versenyképességet javító javaslatai között szerepel a tranzakciós illeték csökkentésének többféle verziója is, az MNB-től további részleteket tudtunk meg ezekről. Mint megtudtuk, a tranzakciós illetékből kapható adókedvezményt a bankok nem általánosságban IT-rendszerfejlesztésre, hanem elsősorban az elektronikus pénzforgalom fejlesztésére, mobilfizetési megoldásokra fordíthatnák. Ha a lakossági átutalásoknál megszüntetnék az illetéket, az évente 10-15 milliárd forintos adócsökkentést jelentene a bankoknak.
Philadelphia városában néhány kivételtől eltekintve minden boltban, vendéglátóhelyen kötelező lesz készpénzt is elfogadni a fizetéseknél - írja a Wall Street Journal.
Az Európai Tanács is elfogadta az olcsóbb külföldi kártyás vásárlásról és az eurós átutalások azonos árazásáról szóló szabályokat, melyek többsége 2019. december 15-ével válhat hatályossá - olvasható az Európai Tanács közleményében.
EU-s szinten akár a bankkártyákat is kiválthatja az európai nemzetközi átutalási rendszer, legalábbis az euróban denominált fizetések esetében. A cél az lenne, hogy pár éven belül ugyanúgy lehessen használni az azonnali nemzetközi eurós fizetési rendszert, mint ahogy ma a készpénzt, a banki átutalásokat vagy a bankkártyákat használjuk - jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis egy tegnap tartott konferencián. A Bizottság erőteljesebb szabályozói nyomással gyorsítaná a folyamatot.
Nyáron indul el az azonnali fizetési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy akár e-mailre, telefonszámra is utaljunk egymásnak, és a pénz másodperceken belül meg is érkezzen a számlákra a hét minden napján, 0-24 órában. A közlönyben csütörtök este megjelent az azonnali fizetéseket szabályozó MNB-s pénzforgalmi rendelet módosítása, összefoglaltuk a fontosabb részleteket.
Márciustól már helyi adók is befizethetők a Díjnet iCsekk mobilfizetési szolgáltatásán keresztül a közművek, telekommunikációs cégek, biztosítók és egyéb szolgáltatók számlái mellett - olvasható a Díjnet közleményében.
2026-tól megszüntetik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolását.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
Megjelentek a friss béradatok.
Volt azonban, ami javított a számokon.
Az ukrán védelmi miniszter Szöulba látogatott.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
